Norvégia "magyarszemmel": De syv fjell I.

Bergen városközpontját hét hegy fogja körül, az Ulriken, a Fløyen, a Damsgårdsfjellet, a Løvstakken, a Lyderhorn, a Sandviksfjellet, a Blåmanen, a Rundemannen és az Askøyfjellet. Többször is elmerengtünk rajta, miért pont hét, a válasz tipikusan norvég, mert ez egy mitikus szám és jól hangzik. Valóban több hegy ugyanahhoz a vonulathoz tartozik, ugyanazon masszív része.
De sebaj, elhatároztunk, hogy ha már utazni nem is nagyon lesz lehetőségünk ezt a hét hegyet bejárjuk.
Még januárban lelkesen nekivágtunk a Fantofttal szembeni hegynek, ami mint később kiderült a Løvstakken. De hamar beláttuk, hogy az időjárási viszonyok nem kedvezőek a hegymászás szempontjából, így elnapoltuk, pontosabban "elhónapoltuk" az ilyen kis kirándulásokat.

Enyhén csúszós utak

Március közepén elérkezettnek láttuk az időt egy kis hegymászáshoz. Úticélunkul a Fløyen-t választottuk. Ez a hegy a legjobban kiépített, leglátogatottabb. Így kevésbé romantikus a felvezető út, habár a kevésbé sportosak számára ott a Fløibanen. A hegy tetején kialakított teraszról az egész városközpont belátható. A hegyről több kirándulóút is indul. Ugyan a hegy csupán 425 méter magas, de a jég miatt hosszabbnak és fárasztóbbnak tűnt a mászás.

A város felülről

A következő túrával megint viszonylag sokat voltunk kénytelenek várni, egészen május elejéig. Úgy gondoltuk, ideje újra nekifutni a Løvstakken-nek. Ezútal sikerrel is jártunk. Sziklás, ingoványos, kihalt, jelzés-nélküli (ugyanis az itt nem szokás) ösvényeken haladtunk.

Minden egyes kis csúcsra felérve úgy gondoltuk, mára ennyi elég lesz, de akkor még mindig ott volt a lehetőség, hogy feljebb és feljebb menjünk, és ennek nem tudtunk ellenállni.

Majdnem fenn vagyunk

Igaz délután fél 4 körül indultunk el, haza csak este 11 után értünk, ugyanis itt olyan 23:30 felé kezd szürkülni. A Løvstakken legmagasabb pontjáról több fjord, illetve a város szinte összes része látható. A hegy két nagyobb völgy közt fekszik.

477 méter magasan

Sajnos a kirándulást követően majdnem két hétig zuhogó eső, jégeső, és viharos szél jellemezte a bergeni időjárást. Május 27-e volt az a jeles nap, amikor pár percre feltűnt a nap, és kimerészkedtünk. A Gullstølen csúcsot szúrtuk ki, ahova még januárban igyekeztünk feljutni.